home

Érdekességek

Gyógytorna avagy a gyógyító mozgás?

Vajon eleget teszünk-e az egészségünk érdekében ha rendszeresen sportolunk?

A Válasz: ,,Attól függ,,...Valóban egy nagy lépés az hogy kialakul az igényünk a testmozgás iránt. Ugyanakkor mint az élet bármely más területén a kivitelezés módja a teljes siker záloga vagy éppenséggel a komoly problémák kialakulásának forrása. Mit tehetünk annak érdekében hogy elkerüljük ez utóbbit?

Nincs időnk elmenni futópályára és kénytelen kelletlen a lakhelyünkhöz közeli utcákban rójuk a köröket?

Esetleg nagyon egyoldalú az edzésprogramunk és a hosszú leúszott km-ek után úgy érezzük hogy a nyakunk és vállunk egyben van és alig tudjuk mozdítani?

Netán versenyszerűen sportoltunk és néhány fájó porcika emlékeztet erre?

Esetleg ülőmunkát végzünk és nincs is időnk sportolni?

A gyógytorna szó hallatán leginkább a műtét vagy sérülés utáni rehabilitáció jut eszünke.

Ugyanakkor tágabb értelemben nézve gyógyító céllal alkalmazott mozgás, amely- bár hazánkban nem túl gyakran használják e céllal- preventív jelleggel is bír. Fő feladata a mozgásszervi működészavar helyreállítása mellett azok kialakulásának megelőzése is. Nem véletlen a gyógytornáról kialakított kép, hogy napjainkban leginkább gyógyításra használjuk hiszen többnyire műtéti bevatkozásokat követően vagy esetleges fájdalommal is járó mozgásszervi diszfunkciók jelentkezésekor keresünk fel szakembert. A prevenció ugyanilyen fontos. Már a XIX.században is kialakult 2 fő irány: a gyógyító jellegű gyógytorna és a megelőző jellegű higiénikus torna. A mozgás fontosságát már az ókorban is felismerték, Kínában, i.e. 2000 körülire teszik a gyógytorna kialakulását, feltalálójának Huang-Ti császárt tartják és mint gyógyító mozgást alkalmazták. Indiában a jóga rendszere mellett a betegek kezelésére szolgáló gyakorlatok is bizonyították meglétét és fontosságát. Az ókori görögök pedig már ismerték a légzőtornát, az ellenállással szemben végzett mozgást, ami igen fejlett testtudatra utal. A középkorban mindez átmenetileg háttérbe került, hiszen az egyház kezében volt a gyógyítás és nézeteik szerint a lélek felszabadítása a test sanyargatása révén érhető el. A reneszánsz kor legnagyobb művésze Leonardo Da Vinci (1452-1519) egyik legkedvesebb vizsgálódási témája az anatómia volt, feljegyzési a mai napig helytállóak.

Magyarországon Schöpf-Merei Ágoston nevéhez fűződik az első ortopédiai Intézet, tornaintézet megalapítása, Madzsar Alice nevéhez pedig a gyógytorna képzése. Főiskolai képzés keretein belül 1975 óta oktatják a gyógytornászokat hazánkban.

A kezdetek óta a mai rohanó világig a változó életkörülmények méginkább hangsúlyozzák a megfelelő torna fontosságát. Tényleg szivesebben járnak fizikoterápiára és rehabilitációra mint preventív gyógyító tornára?

Rengeteg cikk és írás szól arról hogy mozogjunk! Viszont a gyakorlatban ez nem ennyire egyszerű. Hiszen se időnk se energiánk nincs így a legegyszerűbb és legközelebbi lehetőséget szeretnénk kihasználni. A prevenció létjogosultsága abban rejlik hogy egy komplett vizsgálattal és a hétköznapi mozgást gyógytorna gyakorlattokkal kiegészítve elkerüljük azt az ördögi kört, hogy az egyenetlen terhelésnek köszönhetően felbomlik a balance. Egyes izületeink túlterhelődnek, szépen lassan kopásnak indulnak, némely szallagok és izmok ellazulnak, mások pedig túlfeszülnek. Gerincünkben blokkok alakulhatnak ki, az izületekben degenerációs folyamat indul el. Testünk vázszerkezetében túlzott asszimetria keletkezik ezzel mintegy beindítva egy fokozatos kompenzációt a test más részein is. Ez a folyamat egészen addig megy amíg fájdalmaink lesznek és tényleg szakemberhez kell fordulnunk. Mindennapos példán keresztül jól megragadható ez a jelenség.

Ha túl sokáig nézzük a monitort, már észre sem vesszük ,de előrébb toljuk a fejünket annak érdekében hogy időben elvégezzük a munkánkat, a stressz hatására befeszülnek az izmaink, keringésük lelassul és csak azt vesszük észre hogy alig bírjuk megmozdítani a nyakunkat. Az előretolt fej már önmagában az egyensúly elvesztéséhez vezet és egy sor válaszreakciót indít el a szervezetben. Óhatatlan hogy valamilyen irányú gerincdeformitás is kialakuljon. Persze a kompenzáló görbület újabbat vonz magával hiszen őt is kompenzálni kell. Ezek után a konditeremben a gyakorlatok már csak tökéletlenül hajthatók végre. Egyenetlenségek alakulnak ki a test szöveteiben , szerveiben és előbb utóbb azt fogjuk érezni hogy már a hátunk is fáj. A jó hír az hogy ez a folyamat vissza is igaz, amikor elindul a helyreállító mechanizmus, ugyanúgy végigmegy az egész testünkön. A torna alatt a kezelő személyreszabottan, korrigált helyzetben a megfelelő izmok erősítésével, a megfelelő izmok nyújtásával, a megfelelő mozgástartomány elérésével és a szükséges technikák használatával csökkentik a már meglévő panaszokat. Hatására a mindennapi mozgás könnyebb, harmonikusabb, szabadabb lesz és szervezetünk terhelhetősége nő.

A prevenció fontossága mellett a teljesség kedvvéért néhány említés a gyógytorna nem preventív már bekövetkezett problémák alkalmazási területeiről.

A hátfájás, derékfájás, nyakfájdalmak és még sok más betegség megelőzése és kezelése elképzelhetetlen nélküle. Nemcsak akkor nyújthat segítséget ha mozgásszervi panaszaink vannak, hanem különböző reumatológiai, neurológiai, szív-érrendszeri, légzőrendszeri problémák esetében is és mivel a test és lélek együtt finomra hangolva tud működni sok esetben még a lelki problémák hátterében is érdemes kutakodni kicsit.

Egyre több napvilágot látó kiegészítő módszertan létezik amik a gyógytornászok munkáját segítik. A gyógytorna folyamatosan fejlődik, mintegy lehetőséget termetve arra hogy ne csak a betegségeket kezeljük, hanem segítsünk megelőzni is azokat.